About the Book
Forras: Wikipedia. Oldalak: 36. Fejezetek: Chrome OS, DOS-parancsok listaja, CP/M, IOS, MS-DOS, Operacios rendszerek listaja, Mac OS, Plan 9 from Bell Labs, Mac OS X, OS/2, ReactOS, Sun Solaris, MINIX, Symbian, Bada, Boot, Inferno, POSIX, Freesco, Haiku, Xinu, Austrumi Linux, Syllable, Multics, SkyOS, Cygwin, OpenVMS, MenuetOS, Arthur, AtheOS, MeeGo, BeOS, NetWare, NX bit, Bob, Reburn linux, AIX, ARX, NewOS, OS/360 HASP, Freedows OS, Visopsys, IDEDOS, Fiwix. Idezet: A Chrome OS egy konny sulyu, nyilt forraskodu szamitogepes operacios rendszer, amit a Google Inc. fejleszt, World Wide Web-alapu alkalmazasok futtatasara. A Google 2009. julius 7-en jelentette be a Chrome OS-t, majd ugyanazon ev novembereben nyilt forraskoduva tette, Chromium OS neven. A Chromium OS-t l elter en, ami lefordithato a letoltott forraskodbol, a Chrome OS-hez kizarolag egyedi, a Google gyartopartnerei altal szallitott hardverre telepitve lehet majd hozzajutni. A Chrome OS felhasznaloi felulete minimalista megkozelitest kovet majd, hasonloan a Chrome webbongesz hoz. A kizarolagosan a szamitasi felh re alapulo operacios rendszeren minden alkalmazas tavoli szerveren fut, nem magan az eszkozon, a ket kivetel egy fajlkezel es egy medialejatszo. Igy a Chrome OS celcsoportjat azok a felhasznalok alkotjak, akik a szamitogep el tt toltott idejuk nagy reszeben az internetet hasznaljak.. A Chrome OS, legalabbis kezdeti celkent, netbookokon fog futni, x86 vagy ARM architekturaju rendszereken. Az alkalmazasok a Chrome bongesz ben futnak majd, az Androidtol elter en, amit f leg okostelefonokra fejlesztettek, es hagyomanyos alkalmazasokat is kepes futtatni. A vegleges valtozat megjeleneset 2010 masodik felere vartak, ez a datum azota 2011 elejere modosult, illetve egyes forrasok szerint 2011 kozepere. A Google fejleszt i 2009-ben kezdtek meg a Chrome operacios rendszer kifejleszteset; erre az alacsony fogyasztasu, internetezesre fokuszalo netbookok novekv nep...