About the Book
Forras: Wikipedia. Oldalak: 58. Fejezetek: Google Chrome, A Google szolgaltatasainak listaja, Gmail, Google Books, Chrome OS, Nexus One, Weboldalak magas PageRankkel, Google Fordito, Android, Google Maps, Google+, Google, Inc., Google keres, Google Lunar X Prize, YouTube, Picasa, Google Dokumentumok, Google Fold, Google Web Toolkit, Sergey Brin, Google Chrome Frame, WebP, Google Calendar, Google-humor, SPDY, Google Native Client, Google Talk, V8 JavaScript-motor, Blogger, Larry Page, WebM, AdSense, Keyhole Markup Language, Google Analytics, Google Wave, Google Public DNS, Google olvaso, Motorola Milestone, Orkut, Google Cloud Print, Google Notebook, Google Scholar, Android Market, Panoramio, Google Browser Sync, Google-optimalizalas, Keress!, Google-bomba, Google Desktop, Sandbox effektus, Knol, Picasa Web Albums, Sawzall, Google Music Trends, Google Trends, Google Kina, Google SMS, Google Fiok. Idezet: A Google Chrome a Google altal fejlesztett nyilt forraskodu webbongesz, ami a WebKit bongesz motort hasznalja. 2008 szeptembereben jelentettek meg az els publikus betaverziot, az els stabil verziot 2008. december 11-en adtak ki. A Chrome nevet a bongesz k grafikus feluletenek nem letfontossagu reszeir l (angolul chrome," kb. csicsa) kapta; a nevvalasztas ironikus, mivel epp arra torekedtek, hogy ezek aranya minimalis maradjon. 2010 decembereben a Chrome a harmadik legnepszer bb bongesz volt, 14,85%-os globalis reszesedessel a Statcounter adatai szerint. 2008 szeptembereben a Google kiadta a Chrome teljes forraskodjat, beleertve a V8 JavaScript-motort egy nyilt forrasu (BSD licenc ) fejlesztesi projektkent, Chromium neven. Ez lehet ve tette a kuls fejleszt k reszvetelet a projektben, megkonnyitve a bongesz atulteteset Linux es Mac OS X ala. A Google szoviv je remenyeit fejezte ki, hogy mas bongesz k is hasznalni fogjak a V8-as JavaScript-motort. A Chromium Google-fejlesztes reszei a megenged BSD licenc alatt van...